Következő blogbejegyzésemben választ talál a fenti kérdésekre, kellemes olvasást!
Higgye el, nem Ön lesz az első, akinek ilyen lelet van a birtokában, ijedtségre semmi szükség!
Azok a nők, akik legalább egy heteroszexuális partnerrel rendelkeznek, életük során nagy eséllyel találkoznak a humán papilloma vírussal, azaz a HPV-vel. Ezen fertőzések túlnyomó része átmeneti jellegű, egy jól működő immunrendszer könnyedén eliminálja. A méhnyakrák kialakulásához tartósan fennálló HPV-fertőzés szükséges, mely létrejöhet a HPV-vel történő gyakori találkozás esetén (pl. promiszkuitás), illetve az immunrendszert gyengítő számos tényező okán. (1)
Hogyan kaphatom el?
A HPV fertőzés alapvetően a leggyakoribb STI (szexuális úton terjedő fertőzés). Azonban több olyan tanulmány is rendelkezésre áll, miszerint nemcsak szexuális úton terjed, hanem tárgyak felületén (pl. törölköző, wc ülőke stb.) is képes rövid ideig megtapadni (órák), így ezzel a felülettel érintkezve –bőrkontaktus által szintén átvihető a fertőzés.
Hogyan fertőz?
A HPV a méhnyak hámsejtjeibe jutva képes az adott sejt viselkedését megváltoztatni, rendellenes szaporodásra késztetni; olyan morfológiai eltéréseket okozhat, melyeket a méhnyakszűrés során levett kenetből a patológus/citológus felismer és az eredményben ezt dokumentálja. Ennek különböző súlyossági fokozatai vannak, melyeket a leletezés során szintén megjelölnek.
Hogyan kezeljük?
Enyhe fokú hámeltérések esetén (pl. ASC, ASC-US, LSIL, AGC-NOS) szoros citológiai kontroll (pl. 3-6 havonta ismétlés) és HPV-tipizálás (HPV típusának/típusainak meghatározása) szükséges. Többszöri szűrés, kontroll esetén is jelen lévő, azaz perzisztáló, alacsony kockázatú hámeltérés esetén további vizsgálat (pl. kolposzkópia), esetleg műtétes megoldás (a hámeltérés eltávolítása) jön szóba.
Súlyos fokú hámeltérés (pl. ASC-H, AGC, AIS, HSIL) esetén legtöbbször annak műtétes eltávolítása indokolt.
Mi a HPV-tipizálás? Miért szükséges?
Tekintettel arra, hogy a méhnyakrákos esetek csaknem 100%-ában előfordul a megelőző HPV-fertőzés (1), ezek közül is a legtöbb esetben a HR (high risk-magas kockázatú) HPV van jelen, érdemes tudomást szerezni arról, hogy jelen van-e a vírus a hámelváltozás hátterében, illetve ha jelen van, melyik típus. A HPV-szűrés eredménye többféleképpen alakulhat: negatív, LR-HPV (low-risk-alacsony kockázatú), HR-HPV (high risk-magas kockázatú), NA-HPV (nem ismert jelentőségű), vagy ez utóbbi 3 keveréke. Amennyiben HR-HPV jelenléte igazolódik, úgy szorosabb megfigyelés, sűrűbb citológiai kontroll javasolt a hámeltérés függvényében.
A megelőzésen van a hangsúly…, de mégis hogyan?
Hámeltérést okozó HPV fertőzésnek -az immunrendszert erősítő (legtöbbször táplálékkiegészítők), valamint hámregeneráción alapuló hüvelyi készítményeken kívül – egyelőre gyógyszeres kezelése nem ismert, ezért a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Ilyen pl. az óvszeres védekezés, monogámia, szűrővizsgálaton történő rendszeres megjelenés, valamint a HPV-oltás. Ezek egyike sem nyújt sajnos 100%-os biztonságot, de az esetek többségében védelmet nyújt a fertőzés kialakulása ellen.
A megelőzés – oltás fontossága az ún. ausztrál modellből is ismert, miszerint az elsők között Ausztráliában alkalmazott nemi élet megkezdése előtti HPV elleni vakcináció mind a lányok, később mind a fiúk esetében jelentősen csökkentette a méhnyakrák előfordulását, 2028-ra ezen daganatos elváltozás eltűnését remélik a kutatók, de ehhez igen magas átoltottsági mutatók szükségesek.
Irodalom: (1) A méhnyakrák epidemiológiája Magyarországon és a világban KRASZNAI ZOÁRD, MOLNÁR SZABOLCS, MAGYAR ONKOLÓGIA 66:262–269, 2022